Kommunikáció az interneten

Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel)

A telefon, a rádió, a televízió, az internet és a mobiltelefon mára már természetes, minden nap használatos eszközökké váltak. Bizonyára mindannyian belátjuk, hogy a kommunikációs eszközök fejlődése hatással van az élet fontosabb területeire, az egész társadalomra, de mivel igen gyakran használjuk őket, nem feltétlenül vesszük észre, hogy ezek a valaha forradalminak számító újdonságok mennyire és miben befolyásolnak minket mindennapjainkban.

A mai modern technikai eszközök sokasodásának két fontos következménye van: megnöveli a közlés hatósugarát, másrészt lényegesen csökkenti a közvetlen földrajzi érintkezés fontosságát. tehát az egész világ egységesül, egy nagy közösséggé válik, mert a távközlés fejlődésével a tér és időkorlátok kitolódnak, sokkal hamarabb és messzebb eljuthatnak az üzenetek, mint korábban.

A tömegkommunikációs eszközök olyan nyilvánosságot teremtenek meg, amelyek megváltoztatják a köz és magán kifejezések jelentését.o:p>

Az e-mailben kapott reklámok, kampányüzenetek addig privátnak hitt szféránkba hatolnak be, híroldalak olvasásakor mindig találkozhatunk a hírességek magánéletéről szóló hírekkel, a reklámok választásainkat (értékrendünket) befolyásolhatják. Így az internetes kommunikációs eszközök nemcsak a kommunikációs lehetőségeket bővítik ki, hanem megváltoztatják a társadalmat.

Az Internet által bárhol és bármikor elérhetővé válunk, a kommunikáció számára nem léteznek idő és térbeli korlátok, nemcsak mi leszünk elérhetők, hanem mindenféle információ is. Az internet szélesebb nyilvánosságnak ad lehetőséget véleménykifejtésre, mert az könnyebbé válik, mint az eddigi írott-nyomtatott formában. A nyilvánosság kiszélesedik, mert bárki kifejezheti a véleményét különböző fórumokon, ahol mindenki elolvashatja

Internetes szolgáltatások

1. Az elektronikus levelezés - E-mail

Az Internet elektronikus leveleit e-mail – az angol ”electronic mail” kifejezésből származik, ami elektronikus postaként fordítható le. Az e-mail valójában a felhasználók személyes kommunikációs csatornája a hálózaton, a legrégibb, legalapvetőbb lehetőség az Internet szolgáltatásai közül.

Az elnevezés utal az írás és továbbítás módjára, amely teljes egészében elektronikus úton megy végbe. Az e-mail nagy előnye a gyorsaság és olcsóság, amivel egyre több területen megelőzi az elavult technológián alapuló faxot. Levelezőprogramokkal üzenetek küldhetők a világ más tájaira vagy akár a szomszéd szobába, ahol a címzett néhány másodperc múlva olvashatja a levelet.

A rövid szöveges üzenethez file-ok is csatolhatók, így jelentősen felgyorsul a kommunikáció és adattovábbítás az e-mail által.

A levelezést két fő szolgáltatás irányítja, a POP (Post Office Protocol) a fogadó oldala, míg az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) a feladó oldala leveleinknek. Ha egy POP szervert adunk meg a levelező szoftverünknek, akkor azt a helyet definiáljuk, ahonnan az úgynevezett kliensünk le fogja tölteni az ott várakozó leveleinket. Ez úgy működik mint egy postahivatal, ahol az ügyfelek postafiókokat bérelnek.

Az SMTP-t úgy képzelhetjük el, mint az utcai postaládákat. Ide bárki bedobhatja az elküldendő leveleit, bárhová legyen is az címezve. Az SMTP szerver megkeresi az adott domain névhez tartozó postát és bedobja a megfelelő postafiókba.

A modern internetes e-mail cím egy karaktersorozat a következő formában: kis@cegneve.hu

Az első rész, a személy felhasználóneve, a második annak a számítógépnek a neve, amelyiken az adott személynek e-mail postafiókja van.

Az internetes e-mail üzenetek tipikusan két fő részből állnak:

· Fejléc (header) – az üzenet rövid tartalma, a küldő címe, a fogadó címe, egyéb információk az e-mailről;

· Törzs (body) – maga az üzenet, általában a végén egy aláírással.

A fejlécek általában tartalmazzák az alábbi négy mezőt:

1. Feladó (from) – a feladó e-mail címe;

2. Címzett (to) – a fogadó e-mail címe;

3. Tárgy (subject) – a levél rövid leírása;

4. Dátum (date) – a helyi idő és dátum, amikor az üzenetet elküldték.

Levélszemét

Az e-mail használhatóságát jelentősen csökkentik a nagyszámban érkező kéretlen, rosszindulatú, illetve téves levelek. A több száz aktív „szemetelő” miatt az átlagfelhasználó napi tíz, vagy akár száz ilyen levelet is kaphat az elektronikus postaládájába. Mivel az e-mailküldés költségei igen alacsonyak, a „szemetelők” több száz millió e-mailt küldenek szét naponta, amely jelentősen csökkenti e kommunikációs forma hatékonyságát.

A levélszemét tipikus tartalmakkal rendelkezik, melyek gyakran keveredve jelennek meg:

Legnagyobb számú a kéretlen kereskedelmi hirdetés, a szoros értelemben vett spam

· Az e-mail férgek (worm) e-maileket használnak saját maguk sokszorosítására és bejuttatására sérülékeny rendszerekbe.

· Az e-mailek csatolmányában álcázott számítógépes vírusok lapulhatnak.

· Levélszemétnek minősülnek azok a levelek, amelyek levelező listáról származnak, és tartalmukra nem számít a feliratkozott felhasználó.

· Előfordul, hogy valaki címe hasonlít egy népszerű címre, vagy csak nagyon egyszerű, így tévedésből neki küldenek leveleket.

Legelterjedtebb ingyenes E-mail szolgáltatók:

Google Mail

FreeMail

Yahoo Mail

VipMail

Msn Hotmail

CitroMail

2. IRC, Chat és Talk

A három felsorolt fogalom, élő "beszélgetést" tesz lehetővé az internet segítségével, ami az üzenetek folyamatos gépelését illetve olvasását jelenti.

A Talk esetében a két fél a számítógép kommunikációs ablakokra osztott képernyőjén egyszerre látja saját begépelt szövegét, illetve a másik oldalról folyamatosan érkező szavakat.

Az IRC (Internet Relay Chat) esetében egyszerre több felhasználó is kommunikálhat, ekkor az üzenetek vagy külön-külön ablakokban, vagy egymás alatt soronként folyamatosan futva jelennek meg. Az IRC igen népszerű, számos, az internet segítségével létrejött közösség tagjai tartják egymással a kapcsolatot úgy, hogy személyesen nem is találkoztak még.

Az IRC mellett érdemel említést, az un. Chat Direct software-ek megjelenése. Ezek az alkalmazások folyamatosan jelzik a felhasználó jelenlétét a hálózaton, és kombináltan biztosítják az internet eddig felsorolt szolgáltatásait. Az interneten egymást kereső felhasználók így gyorsan megtalálják egymást és az azonnali közvetlen kommunikációt is képesek megvalósítani. Ide tartozik a közkedvelt Windows Live Messenger, régebbi nevén MSN Messenger (MSN = Microsoft Network).

A szoftver használatát elsősorban az azonnali üzenetküldés jelenti, vagyis a valós idejű szövegalapú csevegés. Az üzenetek grafikus hangulatjelekkel gazdagíthatók. A további szolgáltatások közé tartozik a hangátvitel, webkamera-támogatás, fájlátvitel, valamint beépített több felhasználós játékok

3. Hírcsoportok

Tematikus kategóriákba sorolt és szabadon olvasható hírek összessége az un. Forum rendszerben, melyet az internet felhasználói olvasnak, illetve tartanak fent elküldött cikkeikkel és megjegyzéseikkel. (például: könyvekkel kapcsolatos beszélgetések).

4. Levelezési listák

A hírcsoportokhoz hasonlóan tematikus rendszerbe sorolható csoportok, melyeknek tagjai minden, a lista címére érkező levelet (e-mail-t) megkapnak. Ez valamivel zártabb közösséget jelent, mivel a listára fel kell iratkozni és részesévé csak a lista szolgáltatója által meghatározott általános elvek elfogadása után válhat valaki

Jellemzői:

· Közös e-mail cím

· Adatbázis, mely legalább a csoporttagok e-mail címeit tartalmazza

Ezen túl a további kiegészítéseket tartalmazhatják:

· feliratkozási lehetőség

· adminisztrációs felület

· levél archívum

· időzített üzenetküldési lehetőség

· tagra vonatkozó szabályozási lehetőség

5. Internetes telefonálás

Az utóbbi években rohamosan terjed az internetes telefonálás, és ezt a tendenciát már a hagyományos telefonszolgáltató cégek sem hagyhatják figyelmen kívül.

Az internetes telefonálás feltétele a két fél egyidejű bejelentkezése az internetre, valamint a számítógép felszerelése a ma már olcsó mikrofonnal illetve hangszórókkal. Az internet segítségével közvetített hang a hagyományos telefonéval egyező minőségű, de a felhasználóknak csak a helyi hívás, azaz az internet elérés díjtételét kell fizetniük.

Az így elérhető megtakarítás például kontinensek közti beszélgetésnél igen jelentős, így az új technológia várhatóan nagy hatással lesz az internet szolgáltatásban már eddig is érintett telefonpiac további alakulására.

Szintén az élőkép és hang együttes továbbítását hívatott megoldani a video telefonálás illetve a videokonferencia. Ezek elterjedtsége egyre magasabb, főként a fiatal generációk körében népszerű. Az internetes szoftverek többsége arra törekszik, hogy lehetővé tegye a webkamerás kép továbbítását is.

Ilyen software a Skype program is.

A Skype küldetése egy egyszerű, megbízható és barátságos kommunikációs rendszer létrehozása. Jó lehetőséget biztosít a kapcsolattartásra barátok, családok, kollégák között, minden eddiginél egyszerűbb módon és jobb hangminőségben. Napjainkban már sok vállalat használja a Skype-ot mint alternatív és ingyenes telefonálási lehetőséget. A program minden fontosabb operációs rendszerre letölthető.

Internet böngésző programkezelés

Böngészőnek (browser) nevezzük azon programokat, amelyekkel az interneten található tartalmakat – legtöbbször weblapokat – lehet megtekinteni, illetve az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokat használni.

A böngészők a webszerverekkel HTTP protokollon keresztül kommunikálnak. A HTTP segítségével a böngészők adatokat küldhetnek a webszervereknek, valamint weblapokat tölthetnek le róluk. A leggyakrabban használt HTTP szabvány a http://

Egy böngésző alapszolgáltatásai

· A böngészők alapfeladata az interneten lévő weboldalak megmutatása. A weboldalak közötti barangolást (navigálást) böngészésnek, szörfözésnek nevezik.

· Egy weboldal megnyitása a címsávban beírt URL-címmel történhet, például www.hirek.hu.

· A linkek (ugrópontok, hivatkozások) használata.

· A bejárt weboldalak során Vissza vagy Előre is haladhatunk.

· Frissítés: az oldal ismételt letöltése (mert lehet, hogy egy régebbi oldalt láttunk az átmeneti tárolóból). (fórumok, folyamatosan frissülő híroldalak)

· Leállítás: a túl sokáig tartó letöltés leállítása

· Kezdőlap: a beállított kezdő weboldalra ugrás

· Kedvencek: webhelyeknek egy listáját adhatjuk meg, később innen egy kattintással ugorhatunk a címre

· Előzmények: az előzőleg látogatott weboldalak listája

· Levelezés: megnyitja a telepített levelezőprogramot, levelezhetünk

· Keresés: az aktuális lapon egy szöveget kereshetünk

Műveletek weboldalakkal

· Mentés:

o a weboldalt a megadott mappába, a weblapon szereplő többi elemet egy almappába mentjük

o a weboldal egészét egy fájlba mentjük

o a weboldalnak csak a html részét mentjük

o csak a szöveget mentjük

o a weboldal kijelölt részét, egy képet stb. menthetünk.

· Másolás: a kijelölt részt a vágólapra másolva más alkalmazásba exportálhatjuk.

· Küldés:e-mailben:weboldal küldése vagy a cím (URL) küldése

· Fájl letöltése: egy könyvtárban lévő tetszőleges fájlt menthetünk el

· Nyomtatás: egy weboldal egészét vagy részét nyomtathatjuk – célszerű a nyomtatóbarát változatot nyomtatni – keretek nyomtatását menüből célszerű végezni, az opciók miatt

· Webszerkesztés: weblapot szerkeszthetünk egy alkalmas szerkesztővel

WWW (World Wide Web): egy felhasználói környezet, melyben a felhasználónak csak menüket kell használni, miközben a programok a háttérben elvégzik az információszervezését, kezelését. Ezt használjuk akkor, amikor "böngészünk", azaz megnézzük egy intézmény vagy magánszemély "honlapját".

A WWW dokumentumai un. HTML (Hyper Text Markup Language) nyelven íródtak. Ezek abban térnek el egy hagyományos dokumentumtól, hogy a szövegen, képen, stb. kívül tartalmaznak ún. hyperlinkeket. A hyperlinkek általában kiemelt szövegrészletek, képek, amelyek egy másik objektumra utalnak. Ezekre rákattintva szinte észrevétlenül juthatunk el egyik gépről a másikra, azaz kóborolhatunk a világhálón.

Az internetre többféle böngészőprogram segítségével csatlakozhatunk fel. Legelterjedtebb weboldalböngészők:

Microsoft Internet Explorer, Opera, Mozilla, Chrome

A webcímek felépítése és szerkezete

HTTP (Hyper Text Transfer Protocol) egy információátviteli szabvány az interneten.

URL (Uniform Resource Locator): más néven webcím, az interneten megtalálható erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe.

Példa: http://hu.wikipedia.org:80/wiki

· http határozza meg a felhasználandó protokollt. A protokoll neve után kettőspont (:) írandó.

· A hu.wikipedia.org adja meg a célgép tartománynevét. Ez elé két perjel (//) írandó.

· A 80 adja meg a célgép azon hálózati pontszámát, amin kérésünket várja. Ez elé kettőspont (:) írandó. Ezt a részt gyakran teljesen elhagyhatjuk, pl. esetünkben a http protokoll alapértelmezett portszáma a 80.

· A /wiki a kért elérési út a célgépen. Ez a rész mindig perjellel kezdődik.

Navigálás az oldalak között

A böngészőterületen megjelenő információk közötti navigálás meglehetősen egyszerű feladat. A WWW oldalak nem csak egyszerű szövegeket és képeket, hanem további témakörökhöz vezető hivatkozásokat, más néven linkeket is tartalmazhatnak. Ilyen hivatkozás lehet kiemelt – általában eltérő színű és aláhúzott – szövegrész vagy bármilyen egyéb objektum, például egy kép is. Ha az egeret egy hivatkozás fölé toljuk, az egérmutató kéz alakúvá változik. A linkre kattintva megjeleníthetjük a hozzá tartozó HTML-oldalt.

Böngészés közben a Vissza feliratú gomb segítségével egyenként lépegethetünk vissza a már meglátogatott oldalakra. A Vissza gomb lenyíló menüjének segítségével gyorsabban, a köztes oldalak átlépésével juthatunk el a korábban letöltött oldalak valamelyikére.

Az Előre gomb használatával az esetleges visszalépéseket megelőzően letöltött oldalakra ugorhatunk. Az Előre gomb is rendelkezik a Vissza gombhoz hasonló lenyíló menüvel.

A korábban letöltött oldalak megjelenítésére nem kell olyan sokáig várakoznunk, mint az újonnan letöltött oldalak esetén, mert munkánk meggyorsítása érdekében az Internet Explorer egy mappában ideiglenesen megőrzi azokat.

Ha a meglátogatott oldal, számunkra érdektelen információkat tartalmaz, és ez már a letöltés közben világossá válik, a letöltést megszakíthatjuk a Leállítás gomb segítségével.

Amennyiben egy oldal letöltése megszakadt vagy megszakítottuk, az oldal tartalmának újraolvasását a Frissítés gombbal kérhetjük. Amennyiben a Frissítés gombra a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett kattintunk, az oldalt az Internet Explorer gyorsító tárának megkerülésével frissíthetjük.

A böngészőnk indításakor először megjelenő oldalra bármikor visszatérhetünk a Kezdőlap gombra kattintva. Indulóoldalunkat igény szerint – a későbbiekben ismertetésre kerülő módon – megváltoztathatjuk.

Adatkeresés az Interneten

Beláthatatlan adatmennyiség van az Interneten.

Az interneten számos olyan speciális keresőgépet hoztak létre, amelyek igyekeznek a web minél nagyobb részét feltérképezni, és a talált lapok adatait tárolják. Olyan keresőprogramot futtatnak, amelyet a webhely látogatói saját böngészőjükből vezérelhetnek.

Kulcsszó: a keresett adatra, információra jellemző szó, illetve szöveg. A kulcsszavak alapján történő keresést kulcsszavas keresésnek nevezzük.

Internet katalógus: a kereső webhelyen kialakított, többszintű, hierarchikusan rendezett tematikus rendszer. Ebben téma szerint kereshetünk egyre szűkülő körben, amit tematikus keresőnek nevezünk.

Általános információs oldalak: www.lap.hu, www.kereso.lap.hu ezek speciális keresők.

Kulcsszavas (keresőgépes) szolgáltatás

Keresőgépek:

Legismertebb és legelterjedtebb a Google - www.google.com, de ezen kívül is számos kereső van (Yahoo Excite, Infoseek, Altavista.)

Kereshetünk oldalakat (dokumentumokat) egyszerű kulcsszóval vagy kulcsszavakból alkotott kereső kifejezés segítségével

o a gép kiírja a keresés eredményét (a találatok számát, a keresési időt) és a találati lista első néhány elemét,

o kiírja a talált dokumentumok néhány adatát: a dokumentum címét, a dokumentum webcímét, terjedelmét, a megjelenés dátumát stb.

Kereső kifejezések

A szavakból műveleti jelek (operátorok) segítségével kifejezések képezhetők

· a * tetszőleges karaktereket helyettesít (töredékszó használata), például játék* minden olyan szó, amely a “játék” szóval kezdődik,

· ”a karakterek láncolata” pontosan a megadott karakterláncra, kifejezésre keres, ez lehet több szó, használhatunk kis- és nagybetűket

· NOT - az utána álló szó nem fordulhat elő a dokumentumban

· a + jel után álló szónak minden dokumentumban szerepelnie kell,

· a - jel után álló szó egyik dokumentumban sem szerepelhet,

· NEAR - az előtte és utána álló szavak legfeljebb 10 szónyi távolságra lehetnek egymástól a dokumentumban,

· AND - az előtte és utána álló mindkét szónak elő kell fordulnia,

· OR - az előtte és utána álló szavakból legalább az egyiknek elő kell fordulnia

Szűrők használata

- korlátozott, szűkítő feltételek:

o a dátum szerinti szűrés a dokumentum megjelenési intervallumát korlátozza,

o az ékezet nélküli szűrés nem veszi figyelembe az esetleges ékezeteket,

o a nyelv szerinti szűrés csak az adott nyelvű dokumentumokat veszi figyelembe,

o csak a webcímben keres

o csak a dokumentum címében (title) keres.

A keresés algoritmusa

Kulcsszavak meghatározása→ kereső kifejezés, szűrők → a keresés elindítása→ a találati lista értékelése → ha az eredmény nem megfelelő, vissza az elejére.

Egyéb keresők

A metakeresők szétküldik a kérdést különböző keresőknek, és a bejött adatokat rendezik, a találatokat közös listán jelenítik meg: www.ariadnet.hu, www.mamma.com. A speciális gyűjtőkörű keresők egy jól körülhatárolt területen keresnek (földrajzi területen vagy dokumentumtípus szerint, zenei fájlokat, képeket stb.).

Tematikus keresők - internetkatalógusok A téma szerinti keresés pontosabb eredményt hoz, de a találatok száma kevesebb.

Távoli online adatbázisok használata az Interneten

Az adatbázis valamilyen alkalmazáshoz tartozó, nagy mennyiségű rendezett adatok összessége, gyűjteménye. Az adatbázis szerkezetét adatmodell írja le, amely megadja az adatok típusát, kapcsolataikat és a végezhető műveleteket is. Az adatbázisban több szempont szerint lehet keresni, kérdéseket feltenni illetve műveleteket végezni.

A forrás típusú adatbázisok magukat a forrás adatokat, míg a hivatkozó adatbázisok a hivatkozásokat, a bibliográfiai adatokat tartalmazzák.

Az adatbázis információk tárolására és visszakeresésére használható adatállomány. Egy részükhöz ingyenes, más részükhöz előfizetés alapján lehet hozzáférni.

Néhány távoli online adatbázis

Állami és önkormányzatok adatbázisok

· Magyar Köztársaság Kormánya www.kormany.hu

· www.magyarorszag.hu

· Alkotmánybíróság www.alkotmanybirosag.hu

· Földhivatal www.foldhivatal.hu

· Országos Egészségbiztosítási Pénztár www.oep.hu

· Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság www.onyf.hu

Kulturális, oktatási adatbázisok és webhelyek

· Országos Széchenyi Könyvtár www.oszk.hu

· Magyar Elektronikus Könyvtár www.mek.oszk.hu

· Oktatási Hivatal www.oktatas.hu

· Közoktatás, szakoktatás: sulinet.hu, oki.hu

· Felsőoktatás: felvi.hu, elte.hu, www.uni-miskolc.hu

Média (újság, tv, rádió)

Nagy sávszélességű internetkapcsolattal lehetőség van online rádió illetve tv vételére, amennyiben ezt a szolgáltatók lehetővé teszik. Az internetes hírszolgálat rendkívül gyors és gyakorlatilag az egész világra kiterjedő.

· Magyar és más televíziók, mtv.hu, tv2.hu, cnn.com

· Napilapok: magyarnemzet.hu, nepszabadsag.hu

· Heti világgazdaság www.hvg.hu

· Chip online chipmagazin.hu

· Hírkereső index.hu, origo.hu

Közhasznú magyar adatbázisok:

· Magyar Címtár www.valtozovilag.hu/di/magyar.htm

· Telefon tudakozó www.tudakozo.telekom.hu

· MÁV menetrend www.elvira-mavstart.hu

· Magyar Nemzeti Levéltár www.mnl.gov.hu

· útvonaltervezés www.utvonalterv.hu

Kereskedelmi, gazdasági adatbázisok